„Közös nyelvünk az EGÉSZ-SÉG” – Konferencia összefoglaló
A 2012. október 17-én megrendezésre került országos konferenciánk összefoglaló anyaga letölthetõ a jobb oldalon.
A konferencia fõszervezõjeként elfogult és zavarban is vagyok.
Különösen fontosnak tartottuk, hogy ne fõváros centrikus legyen a meghívott elõadóink sora.
Örömmel töltött el, hogy sok-sok ráhatással az Emberi Erõforrás Minisztérium Egészségpolitikai és Szociálpolitikai Államtitkárságának 1-1 elõadóját is körünkben köszönthettük.
Elmondható, hogy így a vágyott paletta teljessé lett! Munkánk gyümölcse a megtelt terem, jelezte igényünket, hogy megálljunk, átbeszéljük ki-mit is tesz a maga területén – együtt voltunk és megoszthattuk egymással mindazt, amit a hétköznapok forgatagában nem áll módunkban megtenni, azaz egymásra figyelni!
Az egészségügyben, ember-ember kapcsolatában számtalan mögöttes tényezõ befolyásolja, miért is nem értjük, halljuk meg a segítséget kérõt, amikor a segítõk sem mindig értik meg egymást.
Állandó változásban, folyamatos stresszben élünk: a törvényekhez való egyre rövidebb idõ alatt való alkalmazkodás miatt, valamint a szavak jelentése mintha nem ugyanaz volna, mint 5-10 évvel ezelõtt…
Sikerült KÖZÖSEN tájékozódni és körvonalazni, hogy mi az a NYELV, amely Weöres Sándortól kölcsönzött mottónk szerint:
A bennünk lévõ LéTRa az éLeTeRõ-nk, amely az eGéSZ-hez, EGÉSZ-SÉGhez visz közelebb a szociális szakember munkája nyomán.
Tanulságaink listája bõvült ezen a napon is:
Szponzorokat is lehet találni, csak szívvel kell nekiindulni. Rejtett képességeink a technika és a számítógépi tudás terén ez utóbbiaknak mennyire hálásak lehetünk és ki is vagyunk szolgáltatva!
A látszólag „kakukktojás” filozófus elõadónk, személyében hûséges társat remélhetünk a jövõben.
A szervezés: Egy ügyön munkálkodva jobban megismertük egymás személyiségét, szakmai képességeit, valamint feltérképeztük azt, mit s miért várhatunk el a másik embertõl – erõsödtek a szakmai kapcsolatok az egyesületi tagok és a társszakmákban dolgozó kollégák között.
Reményünk szerint a konferencián való együttlétünk is a meg nem értés örvényeinek feloldását indította el. Teázóink adhatnak lehetõséget arra, hogy blokkonként együtt meghallgassuk-nézzük a konferencia anyagát – majd lépjünk következõ tervezett feladatunk, magunk építése elé. Lehetne „mobil”- konferenciákat szervezni országszerte, régiónként.
Éppen ezért kívánom, hogy konferenciánk kerek-asztala bõvüljön és gyarapodjon tartalmában, számosságban – az Emberi Erõforrás Minisztériumának jelenlevõ államtitkárságaival való folyamatos visszacsatolás, valamint a többivel való kapcsolatfelvétel tekintetében egyaránt.
Minél jobban megismerjük egymás munkáját, azaz egymás húrjait, annál mívesebb lesz az összhang. Lássuk például a hárfát: több húr pendítése micsoda nyugalmat áraszt.
Érzésem szerint örömmel tölthettük el ezt a napot!Budapest, 2012. november 5.
Zöld Veronika
fõszervezõ
A Péterfy Sándor Utcai
Kórház – Rendelõintézet és Baleseti Központ
szociális munkása